... olvashatod a honlap kezdőlapján. A kínai hagyományokban többféle változatban is megjelenik ez a gondolat. Bár a mondat nem vezethető vissza szó szerint egyetlen ismert és dokumentált klasszikusra sem, azonban szellemisége mélyen összhangban áll a mahayana / chan buddhizmus egyik alapelvével.
A Négy támasz (四依, sì yī) első tétele így szól:
依法不依人。
Yī fǎ bù yī rén.
„A Dharmára támaszkodj, ne a személyre.”
A tanítás a 《大般涅槃经》(Dàbān Nièpán Jīng, Mahāparinirvāṇa-sūtra, T0374) hagyományában jelenik meg, amely a Buddha parinirvánája előtti és utáni időszakhoz kapcsolódó útmutatások között hangsúlyozza, hogy a gyakorló közösségnek a Buddha fizikai jelenlétének megszűnése után mihez kell tartania magát. A Négy támasz (四依, Sì yī) tanítása arra irányítja a gyakorlót, hogy ne pusztán személyekhez, tekintélyekhez vagy külső formákhoz kötődjön, hanem a Dharma (法, fǎ) valódi értelméhez és alapelveihez igazodjon.

A Négy támasz (四依, Sì yī) és kapcsolata az autentikus harcművészeti gyakorlással
A mahayana buddhista tanításból származó szemléletet tökéletesen alkalmazható az autentikus harcművészet (传统武术, chuántǒng wǔshù) gyakorlására is, azonban a harcművészetben a mester–tanítvány kapcsolat (师承, shīchéng) továbbra is alapvető.
Ez egy közös hagyományelv.
A tanításra támaszkodj, ne a tanító személyére.
A Mester hírneve vagy karizmája helyett a tanítás igazságtartalma a lényeg.
Ennek mélyebb jelentése nem az, hogy a mester szerepe jelentéktelen lenne. Éppen ellenkezőleg: a hiteles mester (善知识, shàn zhīshì – „jó tudó barát”, spirituális vezető) nélkülözhetetlen a helyes szemlélet kialakításában és a gyakorlás irányának megőrzésében. A gyakorló végső menedéke azonban nem maga a mester személye, hanem az általa közvetített Dharma (法, fǎ) és annak közvetlen megtapasztalása. Ez a szemlélet az autentikus harcművészetre is érvényes. A mester megmutatja az utat, de nem járhatja végig helyetted; a forma (套路, tàolù) eszköz, de nem a végső cél; a hagyomány (传承, chuánchéng) pedig nem önmagáért fontos, hanem azért, mert hitelesen őrzi és továbbadja az alapelveket. Mivel autentikus harcművészetet gyakorolsz, tiszteled a mestert és a hagyományt, de nem a személyt követed, hanem azt az elvet, amelyet a mester képvisel és átad.
Ezt jól fejezi ki 韩愈 (Hán Yù) Tang-kori tudós 《师说》 (Shī Shuō – A mesterről) című művének híres mondata: „A mester feladata az Út átadása, a tudás tanítása és a kételyek eloszlatása.” 师者,所以传道、授业、解惑也。A buddhizmus szemszögéből ehhez hozzá kell tenni egy lényeges szempontot: a valódi mester nem önmagához köt, hanem a Dharmához vezet. Nem függőséget hoz létre, hanem fokozatosan képessé tesz arra, hogy a tanítvány saját közvetlen tapasztalatán keresztül értse meg és valósítsa meg az igazságot.
A szellemi tartalomra/értelemre támaszkodj, ne a puszta szavakra.
A szavak csak mutatóujjak a holdra; a lényegi jelentést kell megérteni, nem a szószerkezeteket.
A harcművészetben a formák, elnevezések és technikai leírások csak eszközök. A külső mozdulat (形, xíng) önmagában még nem jelenti a valódi tudást. Meg kell értened a mögötte lévő alapelvet: hogyan épül fel a tested szerkezete, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a mozgások, hogyan keletkezik és irányítható a belső erő (劲, jìn), hogyan vezeti a tudat (意, yì) a testet, hogyan válik a technika természetes és akadálytalan működéssé. A klasszikusokban (王宗岳(传)(Wáng Zōngyuè - chuán) ezt így fogalmazzák: „A mozdulatok kifinomult ismeretétől fokozatosan eljutunk a belső erő megértéséhez; a belső erő megértésétől pedig elérjük a magasabb szintű tudatosságot.” 由招熟而渐悟懂劲,由懂劲而阶及神明。 Ez mutatja a fejlődés útját: forma (形 \\\\~ helyes technika) > erő (劲 \\\\~ kiművel erő) > magasabb tudatosság (神明 - akadálytalan érzékelés, szellemi tisztaság)
A végső értelmű tanításra támaszkodj, ne a közvetett (feltételes) értelműre.
Azokra a tanításokra építs, amelyek közvetlenül a valóság természetét (pl. üresség, felébredés) tárják fel.
A harcművészetben ez azt jelenti, hogy egy technika, forma vagy gyakorlási módszer értéke nem a külső alakjában, hanem az általa kifejezett alapelvben rejlik. Te is tudod, hogy a különböző stílusok formái eltérhetnek: más mozdulatok, más testhasználat, más gyakorlási módszerek, de a mély alapelvek gyakran közösek: ilyen a stabil szerkezet, ellazult erőkifejtés, érzékenység, megfelelő időzítés, tudatos jelenlét. Ezért mondja a „Ha megragadtad a lényeget, elengedheted a formát.” 得其意,忘其形。 A külső forma változhat, de a mögötte álló alapelv megmarad. A Dharma és a harcművészet ugyanarra a felismerésre mutat: az alapelv (理, lǐ) fontosabb, mint a külső forma (形, xíng).
A közvetlen bölcsességre/tapasztalásra támaszkodj, ne a hétköznapi intellektusra.
A fogalmi gondolkodás és analízis helyett a megvilágosodott belső felismerésre törekedj.
A harcművészetben a könyvek, magyarázatok és elméleti ismeretek szükségesek, de önmagukban nem jelentik a megvalósított tudást. A valódi megértés a gyakorlásodban születik meg: amikor a tested megtalálja a helyes szerkezetet és a tudatot tisztát felismeri / átérzi azt, amikor az erő természetesen áramlik, amikor a mozdulat már nem kényszerített és a tudat nyugodt marad mozgás közben. A magas szintű gyakorlásban a technika és a tudatosság egységgé válik. A belső harcművészeti hagyományban gyakran így fejezik ki: „Amikor már nincs kapaszkodás a formába és nincs erőltetett szándék, akkor jelenik meg az igazi szándék.” 拳无拳,意无意,无拳无意是真意。
Négy támasz nem harcművészeti hanem buddhista tanítás, amely szándékosan több fontos szútrában és értekezésben is felbukkan. A mahayana szútrák közül megtalálod a
- Vimalakírti Nirdésa-szútra (維摩詰所說經 - Weimojie Suoshuo Jing T0374 (Volume 12),_Vimalakírti útmutatása_) amely az egyik legismertebb hely, ahol a bölcs Vimalakírti összefoglalja a négy támasz elvét a helyes megértés érdekében. Ezt a szútrát lefordítottam, itt találod. A négy támasz elve kifejezetten a 3. tekercs (Juǎn 3 / 卷下), a 12. fejezetben (Fa Gongyang Pin / 法供養品) szerepel.
- Szamádhirádzsa-szútra (月燈三昧經 - Yuedeng Sanmei Jing T0639 (Volume 15), A meditációs állapotok királya szútra).
Számos értezésben és kommentárban is olvasható, mint:
- Abhidharmakosa (阿毗達磨俱舍論 - Apidamo Jushe Lun T1558 (Volume 29), Vasubandhu): A buddhista filozófia alapművében is részletesen elemzik a támaszokat, melyet Xuanzang (玄奘) fordított.
- Mahájána-szútrálankára (大乘莊嚴經論 - Dacheng Zhuangyan Jing Lun T1604 (Volume 31), Aszanga / Maitréja): A mahájána gyakorlatok rendszerezésénél tárgyalja.
- Yogācārabhūmi-śāstra (瑜伽師地論_ - Yujia Shidi Lun T1579 (Volume 30) melyet Aszanga jegyzett le).
Mint látod, ez klasszikus alapelv. Mivel a gyakorlásunk autentikus, innen vezetjük le a Xing Long Tang gyakorlásának egyik tömör mottóját:
循道,不循迹。 (Xún dào, bù xún jì.)
„Az utat kövesd, ne a nyomokat.”
... mottó ezért arra tanít, hogy ne a felszíni megjelenést, a mozdulatok külső alakját vagy mások nyomait utánozd, hanem azt az alapelvet keresd, amelyből ezek megszülettek. Ehhez pedig nem elég csak gyakorolni, tanulni is kell.
A Xing Long Tang gyakorlásában ezért a hagyomány tisztelete nem a mozdulatok mechanikus másolását jelenti, hanem a mögöttük álló elvek megértését és megvalósítását. Az autentikus átadás lényege nem a külső forma puszta megőrzése, hanem a Dharma és a harcművészeti hagyomány szellemének hűséges továbbadása. Gyakorlóként feladatod is van. Ez nem a lábnyomok követése, hanem annak az útnak a járása, amelyből azok a nyomok megszülettek.
凡所有相,皆是虚妄。 (Fán suǒ yǒu xiàng, jiē shì xū wàng.)
„Minden forma, amelyhez ragaszkodunk, végső soron üres jelenség.”
《金刚般若波罗蜜经》 (Jīngāng Bōrě Bōluómì Jīng, Gyémánt Szútra) 第 5 品:如理实见分 (Rú lǐ shí jiàn fēn) 5. fejezet – „A valóság szerinti helyes látás”
A harcművészetben ez nem azt jelenti, hogy a forma értéktelen. A forma szükséges eszköz (方便, fāng biàn), amely az alapelvre (理, lǐ) mutat.
Te azonban nem ragadhatsz bele a külső alakba, mert akkor a nyomot követed az Út helyett.